Röviden: A kétpetéjű Olsen ikrek 1986. június 13-án, pénteken jöttek a világra a kaliforniai Sherman Oaksban, az ikrek jegyében. Elsőként Ashley jött a világra, s 2 perccel utána Mary-Kate. Los Angeles-ben éltek. Bátyjuk, Trent két évvel volt idősebb náluk. Édesapjuk, Dave pénzügyi szakemberként dolgozott. Édesanyjuk, Jarnette a Los Angeles Balett társulatában táncolt.

Hosszan: Az ikrek mindössze 7 hónaposak voltak, amikor Jarnette gondolt egyet, és elvitte őket egy modellügynökséghez. Mint minden anya, ő is úgy látta, hogy az ő apróságai a legszebbek a világon, és bármilyen pelenkát vagy bébipapit képesek lesznek majd reklámozni. Persze nem tévedett nagyot, Mary-Kate és Ashley valóban gyönyörű kislányok voltak, még a sokat tapasztalt szakemberek szívét is meglágyították. Ráadásul egyszerre ketten voltak, és bár nem egypetéjű ikrek, mégis úgy hasonlítottak egymásra, mint két tojás. Óriási előnyt jelentett ez számukra, hiszen Kaliforniában törvény szabályozta azt, hogy egy kisgyereknek mennyi időt szabad dolgoznia, jobban mondva hány órán át lehet fotózni vagy filmezni. Gondold csak el: így egy-egy reklámon akár felváltva is dolgozhattak, úgy, hogy közben senki sem vette észre a cserét!Az ügynökség vezetői nem haboztak hát, gyorsan szerződést ajánlottak, és jó néhány válogatásra beszervezték a két hátulgombolóst. Jarnie mama, bár bízott a sikerben, nem számított arra, hogy elárasztják őket felkérésekkel. Hamarosan meghívást kaptak egy induló tévéfilmsorozat castingjára. A producer, Bob Boyett pici babákat keresett, akiknek egy vagány kislány, Michelle Tanner szerepében kellett volna helytállniuk. Amikor Olsenék babakocsija begurult a díszletek közé, már be volt töltve az "állás", egy másik ikerpárt javában próbáltak beállítani a szükséges pózokba. Boyett úr azonban meggondolta magát, amikor meglátta a két kis huncutot. Azt mondta, annyira különlegesnek találta őket, hogy nem tudott nekik ellenállni. Az már csak hab volt a tortán, hogy még hasonlítottak is egy kicsit a filmbeli nővérükhöz. Mr. Boyett bye-bye-t intett tehát az eredeti szereplőknek, és gyorsan megkezdte a munkát Ashley-vel és Mary-Kate-tel.

A Full House - vagy ahogy Magyarországon futott, a Bír-Lak - egy igen különös családról szólt. Három felnőtt férfi nevelt három kislányt, és állandóak voltak a galibák, de a nevetés is. A férfiaknak kellett volna nevelniük a kislányokat, ahelyett a picik voltak azok, akik igazán összefogták a családot. Amikor a sorozatot 1987-ben sugározni kezdték, Mary-Kate és Ashley épp egyéves volt. Jeleneteik nem álltak másból, mint hogy azt csinálták, amihez épp kedvük szottyant: aludtak a kiságyban vagy okosan néztek a kamerába. A stábnak is csak egyetlen feladata volt: figyelni a biztonságukra. Persze galibák így is adódtak, leginkább akkor, amikor a színészek azt a feladatot kapták, hogy cseréljenek pelust. Vagy hogyan lehetne megakadályozni a kis Michelle-t abban, hogy talpra álljon, és megtegye élete első lépéseit? Mert bizony így volt! Mary-Kate és Ashley a színészek és a stáb szeme láttára nőttek fel. Ott kezdtek el totyogni, és ott mondták ki az első érthető szavakat is!

A producerek elégedettek voltak. Az ikrek között csak a természetükben volt különbség, és ezt jól ki lehetett használni a forgatásokon. A forgatókönyvírók és a rendező már eleve úgy dolgoztak, hogy tudták, melyik jelenetet melyik lányra bízzák. Mr. Boyett elmélete szerint a lányok személyiségére később is hatott, hogy a filmben milyen szerepet kaptak. Persze a kisbabáknak nehéz utasításokat adni, és főleg borszasztóan nagy feladat rávenni őket arra, hogy produkálják magukat, amikor éppen nincsen hozzá kedvük! Ilyenkor jól jött egy-egy csoki vagy sütemény, mellyel mosolyt csaltak az arcukra, és a kicsik bőszen vigyorogva togyogtak a kamera felé. Mary-Kate és Ashley lenyűgözte azt a tanárt, akit direkt az ő kedvükért rendeltek ki a forgatás helyszínére. A lányok gyorsan és könnyen megtanulták utánozni a szájmozgását, hamar rájöttek arra, hogy mit várnak tőlük, és a világ legtermészetesebb dolgaként játszottak.

A Bír-Lak első adásai után a lányok abszolút sztárokká váltak, elvarázsolták a nézőket, és rengetegen követelték, hogy még több szerepet kapjanak. Ez előttük még senkinek sem sikerült! A sorozat nézettsége rohamosan nőtt, és hamarosan bekerült a 10 legnépszerűbb show közé, oda, ahová csak a legnagyobb neveknek, a legprofibb show-maneknek, komoly háttérrel rendelkező újságírókat foglalkoztató adásoknak sikerült. Az ikrek édesanyja szerint az volt a titok nyitja, hogy az embereknek először nyílt arra lehetőségük, hogy hétről-hétre láthassák, ahogy pici babák fejlődnek.

A nézők imádták a sorozatot, hát még akkor mennyire odavoltak, amikor megtudták, hogy Michelle-t nem is egy, hanem két kislány játsza! A lapok tele voltak a róluk szóló sztorikkal, a rendező pedig kihasználta a helyzetet, és olyan jeleneteket is beleszőtt a filmbe, amikor mindketten egyszerre szerepeltek a kamera előtt. A lányoknak persze természetes volt mindez. Annyira kicsik voltak, amikor elkezdték a filmezést, hogy nem tudták, a többi gyerek számára különleges az ő életmódjuk, és a népszerűséget is teljesen magától értetődően fogadták. Mindenki imádta őket, még azok is, akiknek nem volt feladatuk, hogy közvetlenül velük dolgozzanak. Az öltözőjükben mindig ment a tévé, olyan híres musicaleket néztek, mint a My Fair Lady vagy a West Side Story. Nem csoda, hogy már nagyon korán beléjük ivódott a zene szeretete, ezért később ők maguk is megpróbálkoztak a zenéléssel. Nem azért jártak oda, mert muszáj volt, vagy mert óriási szükségük volt az így megkeresett pénzre, hanem azért, mert jó helyen voltak, rengeteget tanultak, és közben élvezték is, amit csináltak.

Ahogy az ikrek egyre cseperedtek, a sorozat alkotói igyekeztek követni a fejlődésüket, és úgy írták meg a történeteket, hogy azok egybeessenek azokkal a dolgokkal, amik valóban megtörténtek a két kislánnyal. "Ahogy egyre nőttek, kiderült, hogy nagyon tehetségesek, és nem csak a véletlen műve volt, hogy annak idején, amikor a mamájuk betolta őket a stúdióba, valami azt súgta, ők kellenek nekünk" - dícsérte az ikreket a rendező. Mary-Kate és Ashley maguktól tanultak meg színészkedni, nem jártak színi tanodába, nem kellett hosszasan magyarázni nekik a szerepüket, és rendkívül gyorsan sajátították el a szövegüket. A producernek valóban lehetett valami különös érzéke ahhoz, hogy még az előző ikerpár szüleivel való konfliktust is felvállalva őket válassza. Persze nem csak pozítív kritikákat kaptak, ám a közönség kitörő lelkesedése mindenért kárpótolta a lányokat. A rajongóik egyre több levéllel bombázták a családot, és követelték, hogy még több és még nagyobb szerepet kapjanak a Bír-Lakban. Mary-Kate és Ashley lassan teljesen egyenrangúvá vált a profi színészekkel, legalábbis a népszerűségük tekintetében. Ösztönösen voltak jók, és ezt a közönség biztosan érezte. Persze ma már, ha megnézik az akkor készült felvételeket, számos hibát találnak. Ők saját maguk legkeményebb kritikusai, ráadásul jól is látják, hogy miben hibáztak, és hogyan lehetett volna jobban megoldani a feladatokat.

A sorozat felvételei nyolc évig folytak, az utolsó részt 1995-ben készítették el. A Bír-Lak az ABC tévétársaság történetének leghosszabb vígjátéksorozata lett, és tegyük hozzá: egyben a legnagyobb nézettséget produkáló is. Az Olsen családnak pedig lett egy jókora archívuma, amelyen bármikor visszanézhetik az ikrek fejlődését, a csecsemőkoruktól egészen a kisiskolás évekig. A tévés csapattal a családjuk egy része is szétszéledt, bár különleges alkalmakkor még ma is meg-meglátogatják egymást, és olyankor órák hosszat emlegetik a régi sztorikat. Jó is az, ha az ember újra láthatja a régi barátait, de Mary-Kate és Ashley szíve mindig elszorul, hiszen azok a régi szép idők már sohasem térnek vissza. A sorozat végéhez közeledeve megindultak a találgatások: vajon hogyan tovább, mi lesz az ikrek sorsa, megmaradnak-e a színészi pályán, kapnak-e újabb ajánlatokat, van-e akkora lendület bennük, hogy át tudnak nyergelni a saját filmek készítésére.

Persze a félelmek alaptalanok voltak. A rajongók újra látni akarták őket, méghozzá nem külön-külön, mint ahogy a Bír-Lakban szerepeltek, hanem egyszerre, együtt. Mary-Kate-nek és Ashley-nek tetszett az ötlet, így jött létre az első valóban közös filmjük, az Irány a nagyi! (To Grandmother's House We Go) 1992-ben.A Bír-Lak épp a csúcson volt, és akkor jött ez az új film, benne a két kis kedvenccel, jó sok humorral, még több galibával, és már előre lehetett tudni, hogy kasszasiker lesz belőle.Mary-Kate és Ashley épp a nyári vakációjukat töltötték, és a többi gyerekkel ellentétben nem a táborozást várták, hanem azt, hogy mikor állhatnak újra kamera elé. Játszva csinálták végig a filmet, és amikor néhány hónappal később bemutatták, a szezon egyik legnépszerűbb mozija lett.

Mary-Kate számára volt még egy nagyon fontos momentuma a forgatásnak. Annyira megszerette az egyik pónilovat, hogy egy életre rajongója lett a paripáknak. Four-By-Four - így hívták azt a lovacskát - minden idejét lekötötte. Amikor manapság megkérdezik őt, mi az, amire a legszívesebben emlékszik abból az időszakból, szinte biztos, hogy Four-By-Four jut az eszébe. Az is előfordult, hogy a papája azon kapta, hogy a holmiját csomagolja a kis bőröndjébe, és amikor megkérdezte, mégis hová készül, azt válaszolta: megy, és meglátogatja a "barátját".

Az Irány a nagyi! rengeteg kétkedőt meggyőzött többek között arról is, hogy az ikreket nem csak egyetlen szerepre, felváltva lehet szerződtetni, hanem akár párban is játszhatnak, ráadásként óriási tapasztalatuk van, és otthonosan mozognak a kamerák előtt. És még csak hatévesek voltak! Hamarosan újabb ötlet merült fel: mi lenne, ha lemezt készítenének? A Brother for Sale (Eladó báty) természetesen nem felhívás volt, aszük ágában sem volt megszabadulni Trenttől. Viszont jó mókának bizonyult a füle hallatára énekelgetni a házban.

Oldal: Eletrajz
Mary-kate es Ashley - © 2008 - 2024 - mary-kateandashley.hupont.hu

A Hupont.hu weboldal szerkesztő segítségével készült. Itt Önnek is lehetséges a weboldal készítés.

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat